Előfordul, hogy a kiválasztási folyamat során valamilyen tesztet kell írnod. Ez lehet szakmai teszt, vagy személyiségi teszt. Igazából egyikre sem tudsz külön felkészülni, amit javasolni szoktam az az, hogy előző este ne igyál alkoholt – gondolom, nem lesz nagy kihívás -, illetve lehetőség szerint aludd ki magad. Mindkettő az agyi kapacitásra van hatással, amire a tesztek kitöltése közben nagy szükséged lesz.
A szakmai teszt esetében az eddigi tapasztalatokra, gondolkodásod gyorsaságára, problémamegoldó képességedre kíváncsi a leendő munkáltatód. Egy megbízóm például a könyvelő keresésnél nem meglepően könyveléssel kapcsolatos szakmai kérdés sort, valamint egy Excel táblázati gyakorlatot állított össze, mint szűrő, mielőtt nála a legelső beszélgetésre is sor került volna. Ennek oka azon tapasztalata volt, hogy előzőekben voltak jelentkezők, akik – számára fontosnak tartott – alap dolgokkal nem voltak tisztában, így akarta kiszűrni azokat, akikkel szakmai tekintetben már érdemes találkozni. Ha így nézed a kiválasztási folyamat ezen részét, ez érthető, és gondoltam megosztom a másik oldal szempontját is a szakmai teszt kérdéséről.
A személyiség és/vagy IQ teszt kitöltetésének célja az, hogy egy szubjektív alapon, az interjúbeszélgetése(ke)n megszerzett benyomást valamilyen pszichológiai alapra helyezze, és nézze meg, hogy a jelölt mennyire illene bele a pozícióval kapcsolatos elképzelésekbe. Milyen vezetői képességei vannak, hogyan kommunikál a kollégákkal, hogy oldja meg a problémákat, mennyire bírja a stresszt, képes-e delegálni, vagy milyen pontosan végzi az adminisztrációt. Ilyen tesztek kitöltésénél javasolni szoktam, hogy amennyire tudod, zárd ki az időt, mint tényezőt. Tudom, hogy ez nem egyszerű, mivel csak egy meghatározott idő van a kitöltésre és a legjobbat akarod kihozni magadból, de miután általában nyomásként jelentkezik a pályázónál, ami nem segíti a minél jobb eredmény elérését. Érdemes „helyette” a feladatra koncentrálni, hogy a lehető legtöbb kérdésre tudj válaszolni, de az ne zavarjon, ha esetleg 20-ból csak 14-re sikerül. Lehet, hogy az is már 140%, miután nem tudod a kiértékelésének módját.
A tesztben lehetnek olyan probléma megoldásra vonatkozó feladatok is, melyek esetében szintén nincs elég idő arra, hogy a feladat végére érj, és kijöjjön például, hogy X=2. Itt a lényeg nem a végeredmény, hanem a gondolkodásmódod felmérése, hogyan értelmezed, merre indulsz el, hogyan állsz neki az adott helyzetben.
A személyiségedre vonatkozó kérdéseknél, vagy egy olyan tesztben, ahol több pontban 5 jellemző közül kell kiválasztanod, hogy melyik jellemző rád a legjobban, melyik a legkevésbé, ne azon gondolkodj, hogy a cég szerinted milyen választ vár el tőled. Légy őszinte és add magad! Ennek két oka van: az egyik, hogy ha őszintén töltöd ki a tesztet, akkor egy torzítás nélküli tükröt kapsz a személyiségedről, benne az erősségeiddel, és a fejlesztendő területekkel, és ez neked jó visszajelzés lehet a további karriertervezéseddel és pályázataiddal kapcsolatban. Másik pedig, ha az így kitöltött teszt alapján téged választanak, akkor beillesz abba a csapatba akár tagként akár vezetőként, ahova keresik az új kollégát, és mindenki megelégedésére – persze ez még sok mindentől függ – tudod betölteni a pozíciót.
Egy teszt kiértékelése több tízezer forint is lehet, így a cégek csak a végső döntés előtt szoktak az esélyes pályázókkal kitöltetni, amiről tudd, hogy jogod van visszajelzést kapni, azaz az eredményt megkaphatod, és felhasználhatod a további pályázataidnál – ha épp az aktuális nem sikerült.
Ha viszont igen, akkor kapsz egy ajánlatot és/vagy egy munkaszerződést.